Mona Lisa grimasza

Leonardo da Vinci leghíresebb remekműve a Mona Lisa. A hölgy rejtélyes mosolya és története számtalan ötletet, alkotást inspirált.

Az american Panic! at the Disco nevű alternatív rock band dala a "The Ballad of Mona Lisa":


Az alábbi képek készítője szerint Lisa ilyen grimaszokkal szórakoztatja magát, amikor éjjel egyedül van a képtárban:


A téma magyaros megközelítése:

Irving Berlin, az autodidakta zseni

Irving Berlin a 20. század egyik legtermékenyebb és legnépszerűbb dalszerzője és szövegírója volt.
Több mint 1500 (!) dalt, filmzenét és musicalt komponált.

Szerzeményeivel díjakat nyert, rekordokat állított fel, énekelt és zongorázott.

Rendkívül érdekes és hosszú életének történetéből most csak néhány különlegességet emelek ki.

Tinédzserként New York-ban utcai énekeskén kezdte 101 évig tartó életének zenei pályafutását.

Első szerzeményét 19 évesen publikálta, és 23 volt, amikor már egy zenei kiadóvállalatnál szövegíróként dolgozott és 1911-ben megjelent dala, az Alexander's Ragtime Band:


Ezzel beindult a sikersorozata, és hamarosan kiérdemelte a "King of Tin Pan Alley" becenevet.

Irving Berlin soha nem tanult zenét, a kottát sem ismerte. Dalszerzeményeit elfütyülte, vagy zongorán lepötyögte és azt "írástudók" lekottázták.
A zongorán csak a fekete billentyűket használta, mert azok "az ujjai alá estek, és ritkábban ütött mellé". Szerinte a C dúr a tanult zenészeknek való. ("The black keys are right there, under your fingers. The key of C is for people who study music.")

Ez a "tudása" azonban egy zenekarba beülve, ahol különböző hangnemekben játszottak, nem volt elegendő.

Ezért olyan speciális transzponáló zongorát készítettek a részére, melyen ő a fekete billentyűket használhatta és a zongora klaviatúráját egy karral lehetett elmozdítani a szükséges hangnem megszólaltatásához.
Ezt mutatja be az alábbi -ritkaságnak számító- felvételen:


In one of his RARE few television appearances, Irving Berlin explains the workings of his "special" piano to Dinah Shore and Tony Martin, and plays an early composition.

Irving Berlin tehát a 6 kereszt előjegyzésű Fisz-dúr (F-sharp major) zömében fekete billentyűin játszott. Ez a -nem egyedi- szükség-szabta szokás paródiába illő problémát is okozhat.

Berlin másfélezer szerzeménye között a korszaknak megfelelő slágerek, jazz-standard, örökzöld szerzemények, színpadi, film, musical dalok mellett több különlegesség, rekorder is van.
Például a "White Christmas" -minden idők legnépszerűbb karácsonyi dala- több mint 500 verzióban, 100-milliós példányban kelt el eddig, vagy a "God Bless America", ami az Egyesült Államok nem hivatalos himnusza lett.
Nevéhez kapcsolódik az első zenés film annak máig ható slágerei.

A többiről később; most csak egy kis kóstoló sokat mondó címmel:



Életéről írt tanulmányok, könyvek egyike (lapozható, nagyíthat jobb felső ikonokkal):


A The New York Times érdekes írása: Dreaming of Irving Berlin in the Season That He Owned